Egy fejvadász blogja

"Mindennapi munkám során gyakran találkozom emberekkel..."

Utolsó kommentek

45 felett az álláspiacon

2008.04.07. 21:11 Hunter Milo

Magyarországon több, mint kétmillió ember 45 év feletti. Magyarországon minden aktív keresőre 3 eltartott jut. Az állam kétségbeesetten igyekszik a nyugdíj-rendszert átalakítani, többek között azzal, hogy kitolja a nyugdíj-korhatárt. Emelett az Európai Unió rendelkezései szerint, az 50 feletti munkavállaló hátrányos helyzetűnek minősül...

Sok-sok tanulmány elemzi azt a tényt, hogy a közép-kelet-európai országokban milyen az átlagos karrierút. A karrierút nálunk sokkal korábban tetőzhet, mint nyugatabbra. Harmincegynéhányéves emberek vezetnek cégeket (sikeresen). Aztán eljön az a pont, hogy nincs hova feljebb lépni.

Vezetői pozíció esetén két lehetőség van:
1. Az illető saját vállalkozást indít. Ha hosszútávon sikeres, akkor rendben. Sokszor előfordul azonban, hogy ha 10 év múlva is, de befuccsol a vállalkozás. Ekkor ötvenes fejjel kénytelen az adott vezető új pozíció után nézni, ami több szempontból is rendkívül nehéz feladat. Csak pár dolgot említek: mivel sok évig "önmaga vezetője" volt, nem valószínű hogy nyugodt szívvel fogják beosztani valaki alá. A másik, hogy alapből élnek a feltételezéssel, hogy az, aki a saját feje után ment évekig, nehezen tudna újból azonosulni a vállalat üzleti politikájával. Amellett, hogy bizonyos szektorokban az is jellemző lehet, hogy az illetőnek "maga felé hajlik a keze".

2. Az illető nem indít saját vállalkozást, és megpróbálja vezetői pozícióját hosszútávon megőrizni, illetve ha van rá mód, tulajdonrészt szerezni a cégben. De sajnos itt sem egyszer láttam már olyat, hogy „dinamikusabb” vezetőre cserélték az ittenit, sokszor teljesen indokolatlanul, mert a regionális központ új, fiatal vezetője első intézkedéseképpen tisztújítást végez. „If it ain’t broke, don’t fix it” – mondják az amerikaiak, nem véletlenül, de sajnos ez nem mindig működik a valóságban.  

Sokszor, 50 felett, amikor még sokan aktívak, szeretnének, és akarnak is még legalább 10 évet dolgozni (ezt sokszor még nyugdíjas korú vezetőknél is tapasztalom), akkor nehezen tudnak versenybe szállni a harmincas top menedzserekkel. Nem azért, mert kevesebbet tudnának, sőt… az előítéletek dominálnak itt is. Nehogy azt higgyük, hogy ez magyar cégek sajátossága. Sok nyugati vezető, - akié a végső szó az itteni vezető kiválasztásánál -, ugyanúgy háttérbe szorítja az idősebbeket a fiatalabbakkal szemben, de sokkal inkább előfordul, hogy nem értik, hogy lehet valaki 30 évesen egy vállalat gazdasági igazgatója (mert náluk ez 45+ kategória). Ugyanakkor nem akarnak olyan embert sem, aki szocialista rendszerben tanult és nőtt fel, szocializálódott.

Na de ugye, mi van azokkal, akik sosem vezettek, és soha nem is akartak? Itt van a (jóval) nagyobb probléma. Nem véletlenül hallani lépten-nyomon a „life-long learning”-ről, azaz az élethosszig tartó tanulásról.
Manapság nem sokan engedhetik meg maguknak a luxust, hogy ne tanuljanak nyelvet, ne alkalmazkodjanak a ma elvárt követelményekhez. A nyelvtanulás, a számítógépes alkalmazások magabiztos kezelése, képzések, tréningek, másoddiplomák – és ezek még csak a „hard – criteria”, azaz a képzettség, és szakmai profil. „Soft-skillek” pedig a személyiségre, attitűdre, képességekre vonatkozó kritériumok. Bármilyen lenyűgöző önéletrajzot elhomályosít egy, utoljára a ’80-as években frissített styling. Nincs az a HR-es, aki nyugodt lelkiismerettel venne fel a harminc körüli korosztályt képviselő csapatba egy ilyen munkatársat, ahol esetleg a vezető maga is 31 éves.

Ha teszem azt, egy multinacionális cégnél a kiválasztással foglalkozó szakember (aki legtöbb esetben kész profilra keres új munkatársat), egy 52 éves könyvelő hölgy önéletrajzát nézi, automatikusan a következő gondolatok sorjáznak a fejében (még akkor is, ha ő magának alapvetően nincs kifogása ellene, és a szakmai rész is bőven stimmel):

-         vajon az illető, aki még az előző rendszerben szocializálódott, mennyire tudna egy ilyen új környezetbe illeszkedni?

-         vajon hogyan találja meg a közös hangot a huszonéves kollégákkal?

-         elviseli-e, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező, de magasabb beosztásban lévő, fiatalabb kolléga utasítsa őt?

És folytathatnám még... nem arról van szó, hogy nincs ilyen ember, hanem arról, hogy a HR-es kockázat-minimalizálásra törekszik, minden tekintetben .Tehát, nem az a gond, hogy a pályázó nem felel meg a követelményeknek, hanem van SAFER CHOICE, azaz 3-4 másik olyan pályázó, akiknél ezek a gondok nagy valószínűséggel nem merülnek fel, valamint a meghirdetett kritériumoknak is megfelelnek. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a nála fiatalabbak, és vele azonos tudásúak, előnyt élveznek.

Előítélet ide vagy oda, sajnos ez a realitás. Emellett kevesen értékelik a hosszú szakmai tapasztalatot, vagy esetleg azt, hogy bizonyos kor felett, a fenti okok miatt lojálisabbak a munkatársak.

A 45 felettieket pedig válogatott indokokkal küldik el. Túlképzettek, nem elég képzettek. Ez a leggyakoribb indoklás, de a fenti kérdőjelek rejlenek mögötte.

Ide kapcsolódik még, hogy sok "kétségbeesett", megkeseredett álláskeresővel találkozni ilyen téren. Szomorú valóság, és szerintem túl kevés helyen hangzik el, de szánalomból senki sem fog munkát adni. Mindenki a sikert, a siker látszatát keresi, igyekszik pozitív hozzáállású embereket toborozni cégéhez.

Lehet ezt még fokozni, további érveket felhozni. A téma további taglalásához itt van néhány további cikk:

45+, az elfelejtett generáció

"Ötven felett lehúzhatom a rolót"

"Ötven felett - mi lesz veled?"

Nehéz állást szeretni 50 év felett

Nőhet a foglalkoztatottak átlagéletkora

Végül pedig, ugyan triviális a kérdés, mégis kérem, hogy szavazzatok :)

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: dolgozó állás curriculum humán 50 erőforrás munkavállaló cv jelölt felett álláskereső álláspályázat

A bejegyzés trackback címe:

https://fejvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr58414893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.