Egy fejvadász blogja

"Mindennapi munkám során gyakran találkozom emberekkel..."

Utolsó kommentek

Felelőtlen fiatalok (?)

2008.09.08. 16:00 Hunter Milo

Mostanság jónéhány huszonpáréves pályázóval volt dolgom. Olyan pozíciókra kerestem, ahol elég volt a pár év tapasztalat. Amikor először vett palira az egyik bemutatandó jelölt (konkrétan nem jelent meg az ügyfélnél és teljesen utolérhetetlen maradt), akkor azt mondtam, néha előfordul. A másodikról kiderült, hogy éppen szerződést aláírni megy, amikor nekem azt mondja telefonon, hogy persze, a héten tudna az ügyfélhez menni végső körre. A harmadik konkrétan elfogadta a kapott ajánlatot, aztán rá pár órára visszalépett. Sajna itt nem állt meg a dolog - ne értsetek félre, nem azt tartom rossznak, hogy egyszerre több vasat tart a tűzbe az, aki állást keres, hanem azt, hogy hazudik arról, hogy máshol éppen hol tart a tárgyalásaival.

Szólnék, hogy tessék erről említést tenni, és akkor ügyfél is tudni fogja, hogy igyekezni kell, különben elkel a jó ember. Ügyfél mondjuk néha ilyenkor sem szokott igyekezni, de ez egy másik dolog.

Az viszont nagyon kínos, amikor Ügyfél azt látja, hogy mire végére érne a processz, a jelöltek megpattannak.

Sajna azt is látom, hogy sokkal természetesebben kamuznak interjún az általuk elvégzett feladatokról, felelősségi körről - mit gondoljak, amikor két ember, egymástól függetlenül, ugyanazt a projektet vallja magáénak ugyanannál a cégnél?

Úgy gondolom valamilyen szinten mindenki szépít, a totális őszinteségért bizonyos témában még hülyének is néznének. De van egy határ (és amikor bizonyos dolgok kiderülnek), ahol az ember szája már keserű félmosolyra húzódik, és azt mondja, na, ez már gerinctelenség.

Jelzem, itt főleg olyan emberkékről volt szó, akik tanácsadói/ügynökségi oldalon forogtak. Nem reprezentatív, viszont nekem úgy tűnik, a mostani ifjú titánok kevesebb gerinccel, de annál nagyobb arccal rendelkeznek mostanság.

Bocs, és tisztelet a kivételnek. Ez most kikívánkozott.

3 komment

Címkék: interjú fiatal állás őszinteség fejvadász pályakezdő pályázó

A bejegyzés trackback címe:

https://fejvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr53552144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Polló László · http://termelekenyseg.blog.hu 2008.09.09. 22:38:45

2000 éve a rómaiak is azon keseregtek, hogy az ő idejükben milyen jók voltak az erkölcsök, bezzeg ezek a mai fiatalok... Úgy tűnik, kell némi kort megérni, néhány kudarcba beleszaladni, hogy az ember rájöjjön, hogy a tisztesség jobban kifizetődik (vagy ha nem, akkor is legalább könnyebben alszom el). Amúgy fejétől bűzlik a hal: államunk és pártunk vezetői több mint 50 éve mutatnak rossz példát - a média meg ezt dicsőíti (nem véletlenül: az ő kezükben van). Szóval fel a fejjel: máskor is volt ilyen rossz és még sokszor lesz így!

Attila · http://www.tollasattila.com 2008.09.10. 23:40:16

Polló László kommentjéhez egy mondatot hozzátennék: …csak sajnos a farkától kezdik el pucolni…
Tulajdonképp a bejegyzés ügynökségi szava mozgatja az én beírásomat. Nekem feladatom volt (az ügynökségünknél) még hallgató de gyakorlati időt letölteni kívánó titánok „képzése”. Ugyan csak lányok jelentkeznek folyamatosan, de nekem jó tapasztalataim voltak. A közös munkát mindig megelőzte pár beszélgetés ahol igyekeztem megérteni, hogy ő magáért van itt. A reklámvilágot nem tanítják sehol, a gyakorlat az, amiből egyáltalán előre lehet lépni. Nekem semmi érdekem, hogy többet tudjanak a tűzőgép kezelésénél. Amikor azonban láttam a tettvágyat és a pro aktivitást, a minden megbeszélésre beülök lelkesedést, előjött a tanári vénám és kis túlzással már inkább én irogattam a postakönyvet. Volt akit megtartottunk vagy továbbadtunk társcégeknek. Egyszer futottam csak bele egy hölgybe, aki valóban azt hitte majd ő elmondja mit is kell csinálni… Gondolom, nekem könnyebb, de szerintem pár szakmai kérdéssel elő lehet húzni azt a szöget.
Rosszabb, hogy a multi környezet táplálja a végtelen önbizalmat. Többször találkoztam 1-3 éves gyakorlatot igénylő „szakértő” vagy „specialista” álláshirdetéssel. Tudjátok a fugu szakácsok meddig tanulják a hal felvágását mire egyedül készíthetik?

Hunter Milo · http://fejvadasz.blog.hu 2008.09.11. 15:24:33

Sajna konkrétumok nélkül nem tudom jobban megfogalmazni, hogy mi lehet a probléma. Lehet, hogy tényleg általános jelenségről van szó, és semmi ami korspecifikus lenne.
Attila, a specialista és az 1-3 év reális, "szakértő" vagy "szenior" szint pedig van 4-5 évvel is. Ezt diktálja a piaci trend, és ehhez kénytelenek alkalmazkodni a vállalatok is. Egyre gyorsuló ütemben változnak itt is a dolgok...