Egy fejvadász blogja

"Mindennapi munkám során gyakran találkozom emberekkel..."

Utolsó kommentek

Anyja lánya - Magenta lehallgatás

2008.09.18. 09:50 Hunter Milo

Ezen a blogon lassan presztízskérdést csinálok abból, hogy hírt adjak azokról a vállalatokról, melyek ilyen lépésekre vetemednek. A Deutsche Telekom-os lehallgatósdi után, amely önmagában megér egy misét, szép lassan kiderül, sokkal általánosabb ez, mint eddig gondoltuk...

[Update: Egy másik blogon is ugyanez a téma, érdemes oda is elnézni: http://munkahelyiterror.blog.hu/2008/09/18/lehallgatas_a_magyar_telekomnal ]

Természetesen a per folyamatban van, addig semmi biztosat nem tudhatunk.

Forrás: HVG Salgó Andrea

Alighogy elcsendesült a Deutsche Telekom (DT) lehallgatási botránya körüli vihar, olyan hangfelvétel került elő a Magyar Telekom ügyfélszolgálatáról, amely az egyik dolgozó és az őt foglalkoztató külső vállalkozás vezetője közötti beszélgetést rögzíti. A lehallgatottak az ombudsmanhoz fordultak.

Folyt. a klikk után, vastaggal én emeltem ki a lényeget.

Kiszervezték,majd visszahozták őket

Még 2005-ben  kiszervezték a Magyar Telekom több száz dolgozóját: őket az Actual Budapest, a Polinet 2000  és a  Hungarowork Kft. partnercégek és alvállalkozóik, az Euroservice Royal, a Telmat és az Universitas Kft. vették át. Alig két évvel később,  2007 novemberében az MTelekom pályázatot írt ki a kiszervezett munkaerő kikölcsönzésére. Ezt a Prohumán 2004 és a Trenkwalder Kft. nyerték meg, és közvetítésükkel ismét az Mtelekomnál foglalkoztatják - most már a kikölcsönző állományában - a korábban kiszervezett dolgozókat. 

Az MTelekom létesítményeiben dolgozó, de külsős foglalkoztatásban álló szakszervezetisnek,  illetve az ugyancsak külsős főnökének, Kapcsos Lászlónak 40 perces telefonbeszélgetését rögzítette a cég. A hvg.hu birtokába került hangfelvételen Berger Katalin Kapcsos Lászlóval, a Telekom budapesti ügyfélszolgálatát akkoriban működtető, a vállalattal jelenleg perben álló Actual Budapest Kft. ügyvezetőjével  beszélget. A felvétel az ügyfélszolgálaton dolgozók  béremelését, juttatásait érintő, és olyan, elsősorban a munkavállalókra és a vállalkozás menedzsmentjére vonatkozó üzleti titkokat érint, amelyeket az ügyvezető szerint később felhasznált ellenük a Magyar Telekom. A beszélgetésből kiderül például, hogy az Actual Budapest dolgozói továbbra is kapják az üdülési csekket és  az iskolakezdési támogatást, ezen juttatások mértéke is változatlan. De 5+1 százalék (a Telekom  ennyit fizet a nem kiszervezett dolgozóinak) helyett a külsős cég munkáltatója csupán két és fél százalékkal tud magasabb bért fizetni a kiszervezett alkalmazottaknak.

A lehallgatott felek azt állítják, nem járultak hozzá a telefonbeszélgetés rögzítéséhez, s erről nem is tájékoztatták őket előre. Az adatvédelmi törvény szerint a hangfelvétel készítése adatkezelésnek minősül, amihez külön törvényi felhatalmazás hiányában az érintett hozzájárulása szükséges, s – az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint – a beszélgetés megkezdésekor közölni kell, kimenő hívás rögzítésére pedig egyáltalán nincs törvényes lehetőség.

A lehallgatott beszélgetés résztvevői – amint egy munkatársuk révén értesültek a felvétel készítéséről, és a másolatot is megkapták – vizsgálat elrendelését kérték, nemcsak az ombudsmantól, hanem az MTelekomtól és német anyavállalatától is. Az MTelekom felügyelőbizottsági elnöke, Pap László feltételhez kötötte az ellenőrzés lefolytatását. Arra hivatkozott, hogy a szóban forgó felvételt vagy az azonosítására szolgáló adatokat küldje el a panaszos, anélkül ugyanis a kérésnek nem tud eleget tenni. A felvételen szereplő személyek azonosításához szükséges adatokat – mint a vizsgálatot kérelmező Kapcsos László és jogi képviselője állítják – elküldték az MTelekomnak, a felvételt pedig a német anyacégnek postázták, ám érdemi intézkedésről, eredményről (több mint két hónap elteltével) sincs tudomásuk.

A magyar vállalat belső szabályzata értelmében a telefonos ügyfélszolgálat rögzítheti a hívásokat, de kizárólag abból a célból, hogy megrendelések, panaszok esetén később a szolgáltató igazolni tudja majd az előfizetők és az igénylők nyilatkozatainak tartalmát – reagált Locsmándi Balázs, a Magyar Telekom adatvédelmi biztosa a panaszosok jogi képviselőjének írt levelében. A rögzítésre – mint hangsúlyozta – egy automatikus hang hívja fel az ügyfelek figyelmét még a hívás kezdetén. A hangfelvételeket – állítása szerint – a cég egy évig megőrizheti ugyan, de az ügyfél kérésére köteles törölni őket, jegyzőkönyv felvétele mellett. Az ügyfélszolgálatnak tájékoztatnia kell az ügyfelet a hangrögzítés céljáról, időtartamáról, s hogy az információkhoz kik és milyen célból fértek hozzá.

Kapcsos László és Berger Katalin levélben az adatvédelmi ombudsmanhoz fordultak. Feltételezik, hogy nem ők az egyetlenek, akiknek a beszélgetését lehallgatták. Feltevésüket igazolja, hogy a felvételen még a tárcsázáshoz szükséges búgó hang és maga a tárcsázás is hallatszik. Ezek szerint a jelen esetben a nem ügyfélszolgálati céllal indított beszélgetés rögzítésére annak tartalmától függetlenül került sor. A felek attól tartanak, hogy a felvételt sokszorosították is. Erre egyébként egyetlen jogszabály sem adna lehetőséget.

Második oldal:

Részlet az MTelekom korábbi reagálásából"A Magyar Telekom sem "tisztességtelen ajánlatot", sem "ultimátumot" nem adott az érintett dolgozóknak - reagált a hvg.hu korábbi cikkére a cég. Nem meglepő szerintük az, hogy az érintettek örömmel fogadták ajánlatunkat. hiszen az ajánlatukat elfogadó,  a kölcsönzötti formát vállaló munkatársaknak a jövőben jellemzően magasabb bért és kibővített szociális juttatási csomagot adnak,  ezenfelül a társaságuktól korábban kiszervezett munkavállalóknak egyszeri anyagi kompenzációt is biztosítanak.

Kapcsos Lászlónak egyébként peres ügye  is van az MTelekommal, erről korábbi cikkünkben is írtunk: több másik alvállalkozóval együtt azért perelték be a céget fél évvel ezelőtt, mert az szerintük egyoldalúan és jogszerűtlenül bontotta fel öt évre szóló szerződésüket három évvel a lejárat előtt, s az ebből eredő kárukért 3,8 milliárd forint kártérítést akarnak. Kapcsosék szerint a szerződések egyoldalú felmondását jócskán megkönnyítette, hogy az MTelekom üzleti titkokhoz juthatott hozzá a rögzített beszélgetések visszahallgatásával: gyanújuk szerint a partnercégek munkavállalóinak bérét, emeléseit, juttatásait ismerve nem volt nehéz olyan feltételeket kínálnia az MTelekomnak, amellyel átcsábíthatta magához – kölcsönzött munkaerőként – a külsősöket. Azt pedig már többször elismerte a vállalat, hogy valóban jobb feltételeket kínált az elcsábult dolgozóknak. Ez a tisztességtelen piaci magatartás a per másik tárgya, a bírósághoz forduló Kapcsos hivatkozott a hangfelvételre a telefoncég elleni perben.

Ugyancsak alperes a történetben két munkaerő-kölcsönző cég, a Prohumán 2004 Kft. és a Trenkwalder-Multiman Kft. Az ellenük felhozott  állítások egyike, hogy segédkeztek a felperesek állományának elcsábításában, illetve, hogy a szóban forgó munkavállalók adatait illegális úton szerezték be. A  volt partnercégek információi szerint ez  volt a feltétele annak, hogy  nyerhessenek az MTelekom novemberi pályázatán (lásd első keretes írásunkat). Ennek a kiírásnak egyik melléklete  azt kéri a pályázótól, hogy nevezze meg leendő  munkavállalóit és adja meg a személyi azonosításukra szolgáló adatokat. A felperesek volt alkalmazottai jelenleg a pályázaton nyert munkaerő-kölcsönző cégek állományában vannak. Amennyiben valós adatokat tartalmaz a melléklet, akkor azokat  - a felperesek állítása szerint - akár el is tulajdoníthatták.  Ezért kérték, hogy az alperesek csatolják be a pályázati anyagot, különös tekintettel a mellékletre. Ám az alperesek  elzárkóztak ettől, üzleti titokra hivatkozva.

Az MTelekom és a két munkaerő-kölcsönzőcég a tárgyaláson a keresetek elutasítását kérte. A vállalat szerint a szerződést jogosan mondták fel: olyan körülmények adódtak, amelyek indokolttá tették az azonnali hatályú felmondást és ez esetben a PTK. felülírta a szerződés rendelkezéseit. A Magyar Telekom jogi képviselője – mint azt a tárgyaláson kifejtette – nem érti, a felperesek milyen elszámolás alapján követelnek 3,8 milliárd forintot a vállalattól, vagyis pontosan miből vezették le ezeket az összegeket. Különösen indokolatlannak tartja az "elmaradt vagyoni előny" kifejezés használatát, mivel semmi garancia arra, hogy a felperesek nyereségesen működtek volna, ha a Magyar Telekom nem mondja fel a szerződésüket. 

(A Magyar Telekom a folyamatban lévő perre való tekintettel a hvg.hu-nak sem a tárgyalást követően, sem korábban, a hangfelvétellel kapcsolatban nem nyilatkozott.)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fejvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr29669503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.