Forrás: Népszabadság Online
Egyre több magyar tulajdonú cég fogad fejvadászt - Hígul a pica szórodik az ár: a sikerdíj akár tízmillió forint is lehet
Harapdálják a magyar cégek a fejvadászpiac eddig szinte kizárólag multik ette tortáját: egyre több kis- és közepes vállalkozás kerestet főként pénzügyekben jártas szakembereket. Nagy még az összevisszaság, a gombamód szaporodó cégek sokszor keverik a tevékenységeket, de a megbízók sem mindig tudják pontosan, kit keresnek.
A legjobb fejvadászok ismerik a gazdasági szféra krémjét: tudják, ki miben a legjobb, hol, milyen gyakorlatot szerzett, mivel lehet elcsábítani. Talán még azt is, milyen munkahelyre vágyik - akkor is, ha már most milliós nagyságrendű a havi fizetése. A színfalak mögött rakosgatják a puzzle-t, míg a munkaerőpiac rendkívül értékes szereplői és a rájuk váró cégek egymásra nem találnak. Ők a fejvadászok.
- Munkánk lényege, hogy megtaláljuk a megfelelő embert a megfelelő helyre. Precizitást, diszkréciót, kitűnő emberismeretet és széles kapcsolatrendszert igénylő szakma a miénk. Mi magunk vagyunk a termék: el kell hitetnünk a megbízókkal, hogy képesek vagyunk fellelni a vágyott munkatársat; meg kell tudniuk bízni bennünk - mondja Szabó Andrea, a Telkes Tanácsadó Zrt. partnere, aki a 90-es években sztárokat szervezett a Friderikusz Show-ba, majd a mai CEU Business School karrierirodáját építette fel, ahol MBA-seknek keresett állást, később a Graphisoft HR-vezetője lett. Keresett már - és végül talált is - lengyelül, angolul és magyarul is jól beszélő, világítástechnikai végzettségű, sales-es gyakorlattal rendelkező felsővezetőt. A feladat persze nem mindig ilyen összetett.
Szerinte soha nem szabad csak azért bemutatni három embert az ügyfélnek az üres pozícióra, mert letelt a határidő, és valakiket prezentálni kell, vállalni kell inkább a konfliktust. - A bizalmat könnyű eljátszani, és hiba mindig ugyanazt a néhány nevet pörgetni, mondván, hátha egyszer csak valamelyik "elsül" - véli.
Ma Magyarországon nincs fejvadászképzés, a munkamódszerek teljesen egyediek: van, aki a tesztekre esküszik, mások a személyes interjúkra vagy saját megérzéseikre, emberismeretükre, és van, aki kombinálja különböző módszereket.
- Gyorsan szaporodnak és nőnek a cégek, jelenleg több mint háromszáz vállalkozás foglalkozik fejvadászattal. Sokan, miután megszerezték a szükséges gyakorlatot, kiválnak az "anyacégből", és saját vállalkozást alapítanak. Nem mindenkinek sikerül azonban megvetnie a lábát a nagy versenyben. Aki belevág, annak hosszú távon legalább egy irodát, és néhány asszisztenst fenn kell tartania - meséli Szabó Andrea.
Egyre több kis- és középvállalkozás keres fel fejvadászokat: míg négy-öt éve szinte kizárólag a multik uralták a megbízói piacot, mára a különféle ágazatokban működő kis, magyar tulajdonú cégek egy része is igényli, és meg is engedheti magának ezt a szolgáltatást. - A kkv-k elsősorban pénzügyi pozíciókra kerestetnek megbízható, jó referenciákkal rendelkező embert. A megerősödő családi vállalkozásokban sokszor nincs olyan személy, aki megfelelő szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezne e felelősségteljes, a cég működése szempontjából kulcsfontosságú munkához - magyarázza a szakember.
A fejvadászok tiszteletdíja az egyre híguló piac miatt széles skálán, hetvenezer forinttól 8-10 millió forintig szóródik a keresett ember pozíciója, fizetése, a keresési idő hossza függvényében. - A szokásos tarifa a "levadászott" munkatárs éves juttatásának 20-30 százaléka, aminek harminc százalékát a megbízó szerződéskötéskor, ugyanennyit a fejvadász által összeállított jelölti lista átadásakor (az ezen szereplő nevek maximális számát általában meghatározza az ügyfél), a fennmaradó negyven százalékot pedig az új kolléga munkaszerződésének aláírásakor fizeti ki - magyarázza Szabó Andrea. A keresés időtartama jellemzően 6-10 hét.
- Magyarországon még mindig összevisszaság jellemzi a piacot. Fejlettebb kultúrájú országokban nem fordulhatna elő, hogy egy munkaerő-közvetítő cég felsővezetőt "vadásszon", vagy egy fejvadász karriertanácsadóként működjön - mondja Juhos Andrea, DBM ügyvezető partnere. A munkaerő-közvetítők hagyományos módszerekkel - honlapokon, újságokban vagy az interneten közzétett hirdetések segítségével - nyitott versenyben keresik az embereket a különböző pozíciókba, míg a fejvadászok konkrét személyiségjegyek, tapasztalat alapján igyekeznek elcsábítani más cégektől a kiszemelt, ügyfeleik elvárásainak leginkább megfelelő, szinte kizárólag magas beosztásban dolgozó munkaerőt. Sokszor ez a keveredés okozza, hogy az ügyfelek nem elégedettek a kapott szolgáltatással, mert például azt várták a fejvadásztól - akinek valójában a vállalati megbízó igényeinek kielégítése a feladata -, hogy nekik munkát találjon.
- A hazai piac abban is különbözik a Nyugat-Európában jellemzőtől, hogy itthon a megbízások zöme multinacionális vállalatoktól érkezik, míg például Spanyolországban, Portugáliában vagy épp Írországban a helyi tulajdonú vállalatok adják a kereslet 80-90 százalékát. Az már a piac kis méretéből adódik, hogy Magyarországon a világ nagy fejvadász cégei közül egyetlen kevés van jelen - teszi hozzá a szakember, aki szerint nem csak a szolgáltatást kínálóknak, az azokat igénybevevőknek is lenne még mit tanulnia.
- A vállalatok sokszor nem fogalmaznak elég pontosan, kit is keresnek. A csereszabatos tulajdonságokkal, az elnagyolt, a HR-esek közvetítésével tolmácsolt igénylistákkal viszont az a baj, hogy nem adnak valódi támpontot a fejvadászoknak és ezzel a cégek sokszor kidobják az ablakon azt az összeget, amennyivel egy fejvadász többe kerül a munkaerő-közvetítőknél vagy egy szimpla, újságban közzétett hirdetésnél - magyarázza Juhos Andrea.
Szerinte - bár a piac nem túl nagy és egyelőre a gazdaság állapota is rossz - lenne fantázia a Nyugaton "butik cégeknek" nevezett, szakmákra specializálódott kereső cégeknek. - Ezek itthon teljesen hiányoznak, pedig egy-egy csak jogászokra, informatikusokra vagy mérnökökre koncentráló szolgáltatásnak lenne létjogosultsága - mondja a szakember.
- A fejvadászat tipikusan az a szakma, ahol kifejezetten előnyös, ha az embernek van egy-két ősz hajszála: az évek során felgyülemlett kapcsolati tőke, emberismeret, szakmai tapasztalat pótolhatatlan. A neves, befutott szakemberek között ezért nem is igen találni 40-45 év alattiakat. A pályakezdőknek a researcher pozíciók kínálhatnak jó lehetőséget. Az ő feladatuk feltérképezni a piacot; kikutatni hol, mely cégeknél vannak például az ország legjobb marketingszakemberei vagy válságmenedzserei. Ezzel a kapcsolati tőkéjüket is megalapozhatják - magyarázza Juhos Andrea.
- Fejvadászként azok a kollégák sikeresek, akik legalább 6-8 évet eltöltöttek a versenyszférában - nem feltétlenül HR-területen. Szükséges a felsőfokú végzettség, idegen nyelvek magas szintű ismerete, "bizniszbeállítottság" és a kiváló kommunikációs képesség is, az alapot azonban a szerteágazó kapcsolatrendszer biztosítja - mondja Villányi Ágnes, a Next Consulting munkatársa. A HR- tanácsadó cég 1998 óta foglalkozik fejvadászattal és kiválasztással a magyar és kelet-közép-európai piacon.
- Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy egyre több, elsősorban közepes vagy nagyméretű magyar cég veszi igénybe szolgáltatásainkat. A multinacionális vállalatok ugyanakkor egyre inkább megelégszenek az önéletrajzok begyűjtésével és saját kiválasztási rendszerükre hagyatkoznak, nem kérik a szakemberek véleményét - teszi hozzá Villányi Ágnes.
A versenytársak növekvő száma miatt csökkennek a toborzási szolgáltatások tarifái, és a megbízásokat általában sikerdíjas kondíciókkal lehet megnyerni.
Utolsó kommentek