Fejvadászként már megszoktam, hogy a direktben kontaktált nem álláskereső jelöltek néha gyanakvóak az első telefonhíváskor. Logikus. Ilyenkor van pár bevált dolog arra nézve, hogyan vegyük fel a kapcsolatot az illetővel úgy, hogy még akkor is kényelmesen tudjon válaszolni ha éppen ott áll mellette a főnöke. Ez van, erre figyelni kell.

Egyre gyakrabban futok bele viszont olyan szituációba, amikor kiderül, hogy valójában azért hebegett-habogott a megkeresett ember először, vagy rázott le első körben meglehetősen szűkszavúan, mert attól fél, munkaadója teszteli lojalitását a céghez. Az ilyen kis tesztecskék híre persze futótűzként terjed az alkalmazottak között.

Főleg mostanság látom ezt gyakrabban, hiszen nyugodtabb lelkiismerettel lehet elküldeni az amúgy is elkószálni vágyókat. De "békeidőkben" is előfordult ez, amikor az adott cégvezető így szerette volna lemérni, ki az aki "nem érzi jól magát" - ergo teljességgel képtelen volt az alkalmazotti nézőpont felvételére.

Amellett, hogy az én munkámat ez megnehezíti - szerintem magára valamit is adó tanácsadó cég nem vállal ilyen alja feladatot. Ugyanez érvényes a cégvezetésre is.

Nektek volt már hasonló tapasztalatotok?